nov
29

Az előző évek minimál adventi "koszorúja" (fekete gyertyatálon 4db piros vagy fekete és fehér gyertya) után idén megembereltem magam és igazi koszorút készítettem. Vagyis majdnem igazit, mert mézeskalácsból van fenyő helyett. Az elmúlt kb 20 évben a legtöbb mézeskalácsos próbálkozásom csúfos kudarcba fulladt, dobócsillagnak is beillő, kőkemény végeredménnyel. Idén viszont Limarához mentem receptért (mint kb minden sütéssel kapcsolatos témában az elmúlt hónapokban) és most sem csalódtam. Bónuszként nem csak jól működő mézeskalács receptet találtam, hanem inspirációt is a koszorú elkészítéséhez, díszítéséhez.

A recept eredetiben Limarától:

Mézeskalács tészta:

  • 40 dkg méz
  • 30 dkg margarin

Mikróban összemelegítem, míg a margarin elolvad.

  • 50 dkg porcukor
  • 6 egész tojás
  • 2 tk. szódabikarbóna
  • 1 cs. mézeskalács fűszerkeverék

Ezeket összeturmixolom.

  • 1,5 kg liszt

A mézet és a turmixot alaposan elkeverem, majd fakanállal belekeverem a lisztet is. Nem lesz kemény a tészta, így jó, csak váljon el az edény aljától.
Legalább 1 napig pihentetem letakarva szobahőmérsékleten.
160 fokos sütőben sütöm 8-10 percig.

Én hűtőbe tettem pihenni a tésztát (sütés előtt érdemes átgyúrni, hogy felpuhuljon), és 8-10 helyett inkább 12 percre volt szükség, hogy megsüljenek, de érdemes 8 perccel kezdeni, a vastagságtól is függ. Én a vastag, duci, puha mézeseket szeretem. A fenti mennyiségből kb 15 tepsinyi mennyiség lesz (egyelőre csak hárommal sütöttem ki).

478206_3947328563844_98830340_o.jpg

Jó informatikusként/programozóként előre, szépen papíron megterveztem a koszorút (persze nem olyan lett végül), ezt érdemes megtenni, hogy lássuk, milyen formákat kell szaggatni, hogyan férnek el az alapon, maga az alap a kiszemelt tálon stb. Nálam az alap egy sima körlap, amit egy éles szélű fazékfedővel szaggattam ki :) Más forma esetén, vagy alkalmas méretű, mézeskalácsra helyezhető és körbevágható tárgy hiányában a kívánt formát papírra kell rajzolni, kivágni, majd a kinyújtott mézeskalácsra helyezni és késsel körbevágni.
Sütiszaggató formákat kb bárhol lehet kapni ilyentájt, én az Aldiban vettem egy egész jó szettet pár hete de pl az Ikeában is cuki és megfizethető formák vannak. Találtam hobbiboltban gyönyörű formájú és szuper minőségű szaggatókat is, de darabja többe került mint az én 25 darabos szettem.
A mécsesek helyét ki lehet előre is vágni a formákból, de nem igazán érdemes, mert sülés közben ahogy a tészta dagad úgy megy össze a luk. Én utólag szúrtam ki a megsült formákat egy pogácsaszaggatóval.

381598_3948443391714_84393015_n.jpg

A szalag befűzése a tésztába nem túl bonyolult feladat, viszont macerás, időigényes és morzsás. Érdemes előre (de persze sütés után) kilyuggatni a tésztát, pl egy vastagabb szívószállal. A befűzéshez szintén nagy segítség egy szívószálból vágott darab, amibe beledugjuk a szalag egyik végét, a szívószálat ugyanis könnyebb átdugni a tésztán mint a szalagot.

A formákat írókával (recept szintén Limaránál, a mézeskalács recept alatt) hozzá kell ragasztani az alaphoz, hogy ne mászkáljanak el, ehhez 3 kis pötty az aljára bőven elég. Nem nagyon bízom a saját kézügyességemben (ez szerintem a szívecskékre rajzolt minta bonyolultságából is látszik), így a díszítéshez íróka helyett a Dr. Oetker dekortollát használtam (fehér, piros, sárga és zöld tubusok egy dobozban), a  kis tubusokat könnyebb irányítani mint egy zacskónyi cukros tojásfehérjét. Hátránya, hogy a mennyiségéhez képest drága és nem túl természetes összetevőkből áll, ezért tényleg csak dísznek jó. Az ennivaló mézeseket már én is igazi írókával fogom díszíteni.

15220_3948634716497_167745122_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://dike.blog.hu/api/trackback/id/tr424932752

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.